Áttekintés
A tularemia ritka fertőző betegség. Ez a betegség jellemzően a bőrt, a szemet, a nyirokcsomókat és a tüdőt támadja meg. A tularémiát a Francisella tularensis baktérium okozza.
A betegség elsősorban nyulakat és rágcsálókat érint, például pézsmapoco*k és mókusok. A tularemia madarakat, juhokat és háziállatokat, például kutyákat, macskákat és hörcsögöket is megfertőzhet.
A tularemia többféle módon terjed az emberre, beleértve a rovarcsípéseket és a fertőzött állatok közvetlen érintkezését. A tularemia rendkívül fertőző és potenciálisan halálos kimenetelű, de általában hatékonyan kezelhető specifikus antibiotikumokkal, ha korán diagnosztizálják.
A tularemia tünetei
A legtöbb tularémiának kitett beteg, aki megbetegszik, általában három-öt napon belül megtörténik, bár ez akár 21 napig is eltarthat. A tularémiának többféle típusa van, és attól függ, hogy a baktériumok hogyan és hol lépnek be a szervezetbe. A tularemia minden típusának megvannak a saját tünetei.
Ulceroglanduláris tularemia
Ez a betegség leggyakoribb formája. A tünetek a következők:
- Bőrfekély, amely a fertőzés helyén képződik – általában rovar- vagy állatcsípés következtében
- Duzzadt és fájdalmas nyirokmirigyek
- Láz
- Hidegrázás
- Fejfájás
- Kimerültség
Mirigyes tularémia
A mirigyes tularémiában szenvedőknek ugyanazok a tüneteik vannak, mint a ulceroglanduláris tularémiában, de bőrfekélyek nélkül.
Oculoglanduláris tularemia
A betegség ezen formája a szemet érinti, és a következőket okozhatja:
- Szemfájdalom
- Szem vörössége
- Szemduzzanat és váladékozás
- Fekély a szemhéj belső oldalán
- Fényérzékenység
Oropharyngealis tularemia
A betegség ezen formája a szájat, a torkot és az emésztőrendszert érinti. A tünetek a következők:
- Láz
- Torokfájás
- Szájfekélyek
- Hasi fájdalom
- Hányás
- Hasmenés
- Gyulladt mandulák
- Duzzadt nyirokcsomók a nyakban
Pneumoniás tularémia
Az ilyen típusú tularemia a tüdőgyulladásra jellemző tüneteket okoz:
- Száraz köhögés
- Mellkasi fájdalom
- Nehéz légzés
A tularemia más formái is átterjedhetnek a tüdőbe.
Tífuszos tularémia
A betegség ezen ritka és súlyos formája általában a következőket okozza:
- Magas láz és hidegrázás
- Izom fájdalom
- Torokfájás
- Hányás és hasmenés
- Megnagyobbodott lép
- Megnagyobbodott máj
- Tüdőgyulladás
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Ha úgy gondolja, hogy tularémiának volt kitéve, a lehető leghamarabb keresse fel orvosát. Ez különösen igaz, ha kullancs csípett meg, vagy ha vadállatot bántott olyan területen, ahol tularémiát találtak, és láza, bőrfekélyei vagy megduzzadt mirigyei alakultak ki.
Mi okozza a tularémiát?
A tularemia természetesen nem fordul elő emberben, és nem ismert, hogy emberről emberre terjed. A tularemia azonban világszerte előfordul, különösen a vidéki területeken, mivel sok emlős, madár és rovar fertőzött Francisella tularensis baktériummal. Ezek a baktériumok hetekig élhetnek a talajban, a vízben és az elhullott állatokban.
Ellentétben néhány fertőző betegséggel, amelyek csak egy módon terjednek az állatokról az emberekre, a tularemia többféle módon terjed. A betegség kialakulásának módja általában meghatározza a tünetek típusát és súlyosságát. Általában a tularémiát a következő módon kaphatja meg:
- Rovarcsípések. Bár számos rovar hordozza a tularémiát, a kullancsok és a szarvaslegyek nagy valószínűséggel terjesztik a betegséget az emberre. A kullancscsípés az esetek nagy százalékában ulceroglanduláris tularémiát okoz.
- Beteg vagy elhullott állatoknak való kitettség. Az ulceroglanduláris tularémia fertőzött állat, leggyakrabban nyúl vagy mezei nyúl kezelése vagy harapása is előfordulhat. A baktériumok apró vágások és horzsolások vagy harapás révén bejutnak a bőrbe, és a seb helyén fekély képződik. A tularemia okuláris formája akkor fordulhat elő, ha fertőzött állat megérintése után dörzsöli a szemét.
- A levegőben szálló baktériumok. A talajban lévő baktériumok a levegőbe kerülhetnek kertészkedés, építkezés vagy egyéb, a földet zavaró tevékenység során. A baktériumok belélegzése tüdőgyulladásos tularémiához vezethet. A tularémiában dolgozó laboratóriumi dolgozók szintén ki vannak téve a levegőben terjedő fertőzés veszélyének.
- Szennyezett élelmiszer vagy víz. Bár nem gyakori, előfordulhat, hogy tularémiát kap egy fertőzött állat rosszul főtt húsának fogyasztása vagy szennyezett víz ivása.
Rizikó faktorok
Bár bármely életkorban bárkinél kialakulhat tularémia, bizonyos foglalkozások vagy tevékenységek gyakorlása vagy bizonyos területeken való tartózkodás nagyobb kockázatot jelent.
Bizonyos területeken élni vagy ellátogatni
Tularémiát jelentettek az Egyesült Államokban, Kanadában, Mexikóban, Japánban és Európában.
Vannak bizonyos hobbijai vagy foglalkozásai
A következő tevékenységek növelhetik a tularémia kialakulásának kockázatát:
- Vadászat és csapdázás. Mivel a vadászok ki vannak téve a vadon élő állatok vérének, és vadállatok húsát fogyaszthatják, fennáll a tularemia veszélye.
- Kertépítés vagy tereprendezés. A kertészek és a tájépítők is ki vannak téve a tularemia kockázatának. Lehetséges, hogy a kertészek belélegeznek olyan baktériumokat, amelyek talajművelés közben vagy fűnyírók és gyomirtó gépek használata közben felkavarnak.
- Vadgazdálkodási vagy állatgyógyászati munka. A vadon élő állatokkal vagy háziállatokkal dolgozó emberek fokozottan ki vannak téve a tularemia kockázatának.
A tularémia szövődményei
Ha nem kezelik, a tularemia végzetes lehet. A tularémia egyéb lehetséges szövődményei a következők:
- Tüdőgyulladás. A tüdőgyulladás légzési elégtelenséghez vezethet – olyan állapot, amelyben a tüdő nem vesz fel elegendő oxigént, nem bocsát ki elegendő szén-dioxidot, vagy mindkettő.
- Az agy és a gerincvelő körüli fertőzés (agyhártyagyulladás). Az agyhártyagyulladás az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék és membránok (agyhártyák) súlyos és néha életveszélyes fertőzése.
- Szív körüli irritáció (pericarditis). Ez a szívet körülvevő vékony membrán (pericardium) duzzanata és irritációja.
- Csontfertőzés (osteomyelitis). A tularemia baktériumok néha átterjednek a csontokra.
A tularémia megelőzése
Jelenleg nincs vakcina a tularémia megelőzésére. Ha magas kockázatú foglalkozást folytat, vagy olyan területen él, ahol tularémia van, ezek az intézkedések segíthetnek csökkenteni a fertőzés esélyét:
- Védje magát a rovaroktól. A tularemia gyakran kullancscsípéshez kapcsolódik. A világ egyes részein a tularémiát gyakrabban kapják meg szúnyogcsípésekkel.
Ha kullancsokkal vagy szúnyogokkal fertőzött területeken tölt időt, viseljen hosszú ujjú inget és hosszú nadrágot, húzza a nadrágját a zokniba, és használjon széles karimájú sapkát az arc és a nyak védelmére. Használjon 20-30% DEET-t, pikaridint vagy IR3535-öt tartalmazó rovarriasztót, de gondosan kövesse a gyártó utasításait. Mértékkel vigyen fel rovarriasztót, és a nap végén mossa le.
Gyakran ellenőrizze magát kullancsok jelenlétében, és azonnal távolítsa el őket, ha talál ilyet. Mindenképpen ellenőrizze házi kedvenceit is.
- Legyen óvatos a kertészkedés során. Az otthoni kertészeknek és a hivatásos tájépítőknek érdemes megfontolni az arcmaszk viselését a talaj feltárása, a gaz vagy a kefe irtása vagy a fűnyírás során.
- Óvatosan kezelje az állatokat. Ha vadnyúlra vagy mezei nyúlra vadászik vagy bánik, viseljen kesztyűt és védőszemüveget, és az állat érintése után alaposan mosson kezet szappannal és forró vízzel.
- Ne egyen alulsütött húst. Az összes vadhúst alaposan főzzük meg, és kerüljük a betegnek tűnő állatok megnyúzását vagy öltöztetését. A hő elpusztítja a F. tularensis-t, ezért a húst megfelelő hőmérsékletre főzzük – őrölt hús és vadhús esetén legalább 71,1 C-on –, hogy biztonságosan fogyasztható legyen. A baromfit 73,8 C-on (165 F F) kell sütni.
- Védje házi kedvenceit. Az állatállomány és a háziállatok tularémiát kaphatnak, ha megeszik egy beteg nyúl egy részét, vagy fertőzött kullancs harapja meg őket. Házi kedvencei biztonságának megőrzése érdekében ne engedje ki őket felügyelet nélkül a szabadba, biztosítson számukra bolha- és kullancsvédelmet, és ne engedje, hogy vadon élő vagy elhullott állatokkal érintkezzenek.
A tularémia diagnózisa
Mivel ritka, és más betegségekkel közös tünetei vannak, a tularémiát nehéz lehet diagnosztizálni. Ha olyan tevékenységben vett részt, amely növeli a kockázatát, például nyúlra vadászott, értesítse orvosát.
A tularemia általában vérvizsgálattal diagnosztizálható. Az egyik teszt a baktériumok elleni antitesteket keresi, és ez a teszt csak néhány héttel később mutatja ki, hogy átesett a fertőzés. Előfordulhat, hogy mellkasröntgenfelvételt készíthet a tüdőgyulladás jeleinek keresésére.
A tularémia kezelése
A tularemia hatékonyan kezelhető antibiotikumokkal, amelyeket közvetlenül izomba vagy vénába adnak injekcióban. A gentamicin antibiotikum általában a tularémia választott kezelése. A sztreptomicin szintén hatékony, de nehéz lehet beszerezni, és több mellékhatása lehet, mint más antibiotikumok.
A kezelt tularemia típusától függően az orvosok orális antibiotikumokat írhatnak fel, például doxiciklint (Oracea, Vibramycin) vagy ciprofloxacint (Cipro).
Ezenkívül terápiát kap bármilyen szövődmény, például agyhártyagyulladás vagy tüdőgyulladás esetén. Általánosságban elmondható, hogy a betegségből való felépülés után immunisnak kell lennie a tularémiára, de néhány embernél előfordulhat, hogy kiújul vagy újrafertőződik.
Felkészülés az orvossal való találkozóra
Egyes esetekben, amikor telefonál, hogy időpontot kérjen egy orvoshoz, azonnal fertőző szakorvoshoz irányíthatják.
Az alábbi információk segítenek felkészülni az orvossal való találkozóra.
Amit megtehetsz
- Sorolja fel a tüneteit, beleértve azokat, amelyek úgy tűnnek, hogy nem kapcsolódnak ahhoz az okhoz, amely miatt Ön megbeszélte a találkozót.
- Írja le a legfontosabb személyes adatokat, különösen a közelmúltban végzett tevékenységek, például a vadászat vagy a kertészkedés vagy az utazás kullancsokkal fertőzött területekre.
- Készítsen egy listát az összes gyógyszerről, vitaminokat vagy étrend-kiegészítőket, amelyeket szed.
- Írja le a kérdések listáját hogy megkérdezze az orvosát.
Az orvoshoz intézett kérdések listájának elkészítése segít abban, hogy a lehető legtöbb információhoz jusson. A tularémia esetében néhány alapvető kérdés, amelyet orvosának fel kell tennie:
- Mi a tüneteim legvalószínűbb oka?
- Vannak más lehetséges okok?
- Milyen vizsgálatokra van szükségem?
- Milyen kezelések állnak rendelkezésre? És milyen mellékhatásokra számíthatok?
- Egyéb egészségi állapotom van. Hogyan tudom a legjobban kezelni ezeket a feltételeket együtt?
Ne habozzon feltenni bármilyen egyéb kérdését.
Mit kérdezhet az orvos
Az orvos által valószínűleg feltett kérdések a következők:
- Mikor kezdték érezni a tüneteket?
- Vadászott, kertészkedett vagy utazott-e a közelmúltban kullancsos területekre?
- Folyamatosak voltak a tünetei, vagy jönnek-mennek?
- Mennyire súlyosak a tüneteid?
- Javítja valami a tüneteit?
- Van valami, ami rontja a tüneteit?
